Az átoltás.....
Az átoltás....
Nagyon fontos ez a téma, mert ebben az "iparban" nélkülözhetetlen az oltási formák ismerete.
Van egy olajfa fajtám, ami az adott helyen valami oknál fogva nem hoz sikert, de egy mellette álló másik fajta igen. A megoldás: a rosszabbul teljesítőből is egy olyan fajtát csinálok, mint a sikeres társa, tehát a sikerest (egy rügy vagy egy ágdarab segítségével) átoltom a rosszabbul szereplőre.
Az eljárás:
Veszek egy olajfát, akinek csak a gyökerére, vagy a törzsére van szükségem. Ő lesz az alany. Szedek egy rügyet arról a fajtáról akiről oltani, azaz akit másolni szeretnék. Ő lesz a nemes. Azt a rügyet amit, a nemes olajfáról szedek beillesztem az alany törzsébe, összeforrasztom vele és gondoskodom róla, hogy kihajtson (...és csak ott hajtson!). Ebből a rügyből (miután kihajtott) később ágacska lesz, majd ág később korona de, minden ebből az egy rügyből indul el. Ezáltal a fakorona minden tulajdonsága (beleértve a fagytűrést) ugyanaz lesz, mint a nemes fáé, hiszen gyakorlatilag klónoztam a nemest.
Faiskolákban nagyon sok helyen használják ezt a fajta szaporítási módszert, mert vannak olyan olajfa fajták (pl:kalamata, levantinka) akik nem, vagy egyáltalán nem erednek meg a dugványozás alatt és ezért az átoltásos módszerrel szaporítják.
Eredeti tervem az volt, hogy készítek egy videó sorozatot az átoltási módszerekről. Sajna ez csak részben valósult meg, de ezt a hiányt majd a későbbiekben próbálom bepótolni....:)
Videó a foltszemzésről:
www.youtube.com/watch?v=sO_epaXb_Fw
és egy kép az eredményről:
Itt a képen láthatjuk, hogy az alany és a folt összeforrt, a folton lévő rügy (azaz a nemes) pedig kihajtott. Hogy ezt az állapotot megkapjuk, úgy tudjuk elérni, hogy oltás után kb. 3-4 héttel az alanyt felül (a folt fölötti részen) jobban visszametsszük, a kitörő hajtásokat letördeljük, ill. lecsippentjük, és a hajtásban lévő ágaknál a hajtásvéget lecsípjük. Rákontrázhatunk, ha az alany kicsit nagyobbacska úgy, hogy a folt felett 0.5-1 cm-re egy vékony csíkban félig (tehát nem teljesen az ág körül) lehántjuk a kérget, mint ahogy a képen is láthatjuk.*
Ha kihajt a folton lévő rügy, azaz a nemes, az akció sikeresnek mondható, ezt a rügyet megtartjuk és vigyázunk rá. Ha folton kívül máshol is hajt az alany, azt lecsípjük. Ha már hoz 3-4 levélpárt, akkor a felső részt teljesen levágjuk és a friss vágást bekenjük fasebkezelővel. Innentől mát csak arra kell figyelni, hogy alul ne hajtson ki az alany.
Még egy szót ejtenék a folton lévő rügyekről. Ha az olajfa ágát megnézzük, azt látjuk, hogy minden levélpár tövében található egy rügypár. Amit nehezebb észrevenni, azok a rügypár feletti rejtett rügyek. Ezeknek a rügyeknek az a funkciója, hogy ha az eredeti rügy megsérül vagy virágbimbóvá alakul, akkor ebből a rejtett rügyből fog kihajtani.. Ezt az egészet azért írom le, mert ha azt látjuk, hogy az oltás után a fő rügyünk leszárad, ne legyünk elkeseredve, a rejtet rügyből fog új ágat hozni.....
* Ennek az egész eljárásnak egy igen egyszerű és érdekes magyarázata van. Ha az olajfa koronája valamiért megsérül (akár fagy vagy visszametszés) akkor azt minél hamarabb reprodukálni akarja. Tehát ha felül megsérül, akkor a sérüléstől visszafele a gyökér irányába haladva a a legközelebbi rügyből kezd új ágat ill. koronát képezni. Minél alacsonyabban hajt, annál erőteljesebb ágat hoz.
egy videó vastagabb alany esetében:
www.youtube.com/watch?v=6zXUtSInSDg
ugyanennek a videónak a második része 3 hét elteltével:
www.youtube.com/watch?v=KPQB5IlS7oA